Játékötletek Szimattal

Játékszabályok

A Szimat kártya különböző játékait úgy állítottuk össze, hogy könnyen megoszthassuk egymással gondolatainkat, érzéseinket. A jókedv mellett fontos, hogy tiszteletben tartsuk játékostársaink véleményét. Néhány játékszabály figyelembevételével kellemes, biztonságos légkör teremthető a játékhoz: 

• Ha időt hagyunk játékostársainknak a válaszadásra. Nem sürgetjük, nem kezdünk közben más tevékenységbe.
• Ha figyelemmel meghallgatjuk egymást, nem értékeljük a másik válaszait. Természetesen, ha meglepődünk egy válasszon, vagy örömmel, együttérzéssel tölt el azt megoszthatjuk játékostárunkkal, ha szeretnénk. Ilyenkor egyes szám első személyben fejezzük ki magunkat.
• Ne zavarjuk a másikat azzal, hogy megpróbáljuk megtippelni melyik lapot fogja kiválasztani, vagy hogyan fog rá reflektálni.

Páros játékmódban előfordulhat, hogy a feladat szerint nem önmagunkról, hanem a másikról kell beszélnünk. Törekedjünk szeretettel megfogalmazni a gondolatainkat, itt is használhatjuk az egyes szám első személy formát. (pl: Azt gondolom…., Én szerintem… Ilyennek láttalak mostanában…) Tartsuk szem előtt, mikor a másik játékosnak választunk kártyát, választásunk épp annyira mesél rólunk is, mint arról, akinek a lapot adjuk.    

Játékok

A kártyával játszható játékok három nagy témakör köré csoportosulnak, a csoportosítások azonban nem egymást kizáró kategóriák. A játékokat játszhatjuk párban, családi körben vagy nagyobb baráti társaságban. A Szimat melletti számok lehetővé teszik, hogy többen ugyanazt a lapot válasszák.

I. Játékok az önismerettel

Karakter játék

Képzeljék el a játékosok, hogy egy játékfejlesztő cég keresi meg őket telefonon, akik épp a legfrissebb játékukat tervezik. A karaktereiket valódi emberekről szeretnék formálni, ehhez kérik a résztvevők segítségét. 

Mindenki válasszon ki 6 kártyát, amit szívesen kölcsönözne a róla formált karakternek. Hármat, amelyek leginkább a saját erősségeit, és hármat, amelyek a gyengeségeit fejezik ki.. Ezután megosztják egymással milyen kártyákat választottak.

Hétköznapi pillanatok

Csoportmunkában és osztályokban is játszható. A kezdő játékos megnevez egy szokásos hétköznapi helyzetet. A többiek keresnek egy-egy, a helyzethez illő kártyát az asztalra kiterített lapok közül. A Szimat melletti számok lehetővé teszik, hogy többen ugyanazt a lapot választhassák. Mindenki pár szóban elmeséli, hogy érzi magát Szimat kutyus az általa választott kártyán. Ezután a kezdő játékosnak 3 lehetősége van: 1. Ő is választ egy lapot. 2. A többiek kártyái közül megnevezi, szerinte melyik illik leginkább a helyzethez. 3. Továbbadja a kezdő játékos szerepét anélkül, hogy reagálna a többiekére. Ezután visszahelyezik a kártyákat az asztalra, a soron következő játékos mond egy új helyzetet, amire a többiek választanak kártyát.

Néhány ötlet gyerekeknek:
Mai napom a suliban…/ Amikor a többiek cikiznek…/ A digitális oktatás alatt…/ Ha beteg vagyok…/ Mikor rájövök, hogy már megint elfelejtettem  valamit…/ Ha edzésen vagyok, vagy sportolok…/ Ha lefagy a gépem játék közben…/ Ha az egész osztály előtt kell felelnem…/ Mikor az év végére gondolok…/ Ha véletlenül összetörök egy poharat…/ Mikor a barátaimmal vagyok…/ Mikor egyedül közlekedem…

Néhány ötlet felnőtteknek:
Munkába menet…/ Mikor a kollégáimmal beszélgetek…/  Mikor várok egy barátra, de ő késik a találkozóról…/ A párommal töltött időben…/  Ha a főnökkel beszélgetek…/ A home office alatt…/ Amikor közeledik egy határidő…/ Amikor egyedül vagyok…/ Mikor az anyagiakra gondolok…/ Visszanézve az életemre…/ Autóvezetés közben…

Hétköznapi pillanatok 2.

Az előbbi játék változata. Itt csak azokra az érzésekre figyelünk, amelyekre épp az adott pillanatban vágyunk.

Néhány ötlet gyerekeknek: 
Így szeretném érezni magam: mikor a suliban vagyok.…/ mikor apa kikapcsolja a routert…/ mikor a testvéremmel veszekszünk…
Bárcsak így érezném magam: mielőtt dolgozatot írunk…/ mikor az osztálytársaim ugratnak

Néhány ötlet pároknak:
Így szeretném érezni magam: amikor együtt vagyunk…/ amikor azt látom, hogy a párom túl fáradt a beszélgetéshez…/ amikor hétvége van…/ amikor azt látom rajta, hogy zavarja őt valami…

Bárcsak így érezném magam: amikor nem értünk egyet a párommal… / amikor telefonon felhív…/ esténként…

Árverés

A játék elején kinevezünk valakit játékvezetőnek, aki kioszt a játékosoknak 10-10 apró tárgyat (pl: gyufaszál, kavics, rizsszem), amit az árverésen fizetőeszközként használhatnak a játékosok. A játékvezető felmutat egy kiárusításra váró érzelmet (kártyát). A játékosok egymásra licitálva szerezhetik meg a meghirdetett érzelmet, aki a legnagyobb licitet fizeti, ő lesz az érzelem új tulajdonosa. A játékvezető újabb és újabb kártyákat mutat fel, amíg mindenkinek a birtokába nem kerül egy-két érzelem. A játék végén mindenki megmutatja, mire költötte a rendelkezésre álló pénzét. Meséljék el a játékosok, miért döntöttek úgy, hogy megveszik az adott érzelmet. Miért pont arra az érzésre volt szükségük most? Vajon jó áron jutottak-e hozzá? Volt-e olyan érzelem, amit sajnos már nem tudtak megvásárolni? A megbeszélést követően a kör lezárul, mindenki visszaadja a játékvezetőnek a fizetőeszközöket. A játékvezető a tőle balra ülő játékosnak a “pénzekkel” együtt átadja a játékvezetés jogát, és egy újabb kör kezdődik. A játék addig folytatódik, amíg mindenki volt egyszer játékvezető is.

Sorsolás

A lefordított kártyapakliból mindenki húz öt kártyát. A játékosok felfordítva maguk elé helyezik a kártyákat az asztalra. Ki-ki gondolja át, hogy a saját lapjain lévő érzelmek mennyire jellemzőek rá, és indokolja meg válaszát. Ha nagyobb csoporttal vagy osztállyal játszunk, akkor érdemesebb kevesebb, pl.: két-két kártyát kiosztani a játékosoknak. Más esetben adhatunk több kártyát is.

Erőforrás raktár

Az asztalra kiterített, az ábrákkal felfelé néző lapok közül a kezdő játékos választ magának 5 kártyát, ami 5 olyan rá jellemző érzést fejezi ki, amely segít neki a való életben megküzdeni a nehézségeivel. Pl: „Öröm érzés” kártya: meglátni a jót a rosszban. „Megszeppent érzés” kártya: váratlan helyzetben egy pillanatra megállni, átgondolni a dolgokat. „Feszült érzés” kártya: energiát mozgósítani egy cél elérése érdekében. A tőle balra ülő játékos folytatja a kört.

Közel és távol

Az asztalra kiterített, az ábrákkal felfelé néző lapok közül minden játékos választ magának kártyát, a következő állításokhoz:

1. Legszívesebben ezt kívánnám magamnak.
2. Mire van szükségem?
3. Ha lehetne szívesen elkerülném ezeket az érzéseket.  

A választás után a játékosok mutassák meg a választott kártyákat és pár mondatban meséljenek arról, miért pont ezekre a kártyákra esett a választásuk.

Ilyen vagyok

Minden játékos választ az asztalra kiterített, az ábrákkal felfelé néző lapok közül 1-1 pozitív és negatív érzelemkártyát, amelyek a legjellemzőbbek rájuk. Válaszolják meg következő kérdéseket a választott lapjaikra vonatkozóan.

– Mikor szoktad így érezni magad?
– Mire szoktál ilyenkor gondolni?
– Hogyan viselkedsz, amikor így érzed magad? 
– Mit tehetsz azért, hogy megőrizd ezt a pozitív érzésedet?
– Mit tehetsz azért, hogy változzon ez a negatív érzésed? 

Csere-bere piac

9. Minden játékos húz öt kártyát, amiket cserélgethetnek egymás között. Cserélgetés közben figyeljünk arra, hogy a cserék közös megegyezéssel történjenek. A cél, hogy olyan kártyák kerüljenek a játékosokhoz, amire a mostani élethelyzetükben szükségük lenne, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív érzelemről van szó. Pl.: Van, aki örömre vágyik, más szeretne valamire nemet mondani, és ehhez szüksége lenne egy kis haragra, hogy meg merje tenni. Mások túl gyorsan vállalnak fel kockázatos helyzeteket, kicsit több óvatossággal biztonságosabban hozhatnak döntéseket.

A cserélgetés végén beszéljék meg kinél milyen kártya van, miért van rá szüksége, mire tudná használni. Van-e esetleg olyan kártya, ami mindvégig a játékos kezében maradt, és nem adta oda másnak? Akadt-e olyan, amelyiken gyorsan továbbadott?

Csere-bere piac játék változata: Minden játékos húz öt kártyát, ezek közül kiválaszt kettőt,  amit mindenképpen szeretne megtartani. A maradék három lapot kínálja fel a csere-berére. 

II. Játékok az érzelmekkel

Szimat kutyus egy napja

A játékosok véletlenszerűen húznak egy kártyát a lefordított pakliból. A kártyát megtekintve megpróbálják elképzelni, mit mondana a kutyus, ha beszélni tudna. Mi lenne az ő története? Mi történhetett vele azon a napon, amiért éppen így érzi magát? Sorban megszólal mindenki, meghallgatjuk egymást.

Oscar

Válasszunk ki a játékosok által ismert verset, (pl: Petőfi S.: Anyám tyúkja, Weöres S.: Bóbita) vagy készítsünk elő könnyen olvasható, rövid szöveget, verset. Egy önként vállalkozó játékos húz egy kártyát anélkül, hogy a többieknek megmutatná. A kiválasztott szöveget olyan érzelemmel olvassa fel, ahogyan szerinte Szimat érzi magát a kihúzott kártyán. A többi játékos feladata megfejteni a bemutatott érzelmet. A helyes kitaláló lesz a következő játékos, és kezdődik a kör elölről.

(Lehet olyan játékos, aki a kitalálásban ügyeskedik, de szerepelni nem szeretne. Ha biztatás és bátorítás ellenére sem szeretne kiállni mások elé, ne erőltessük, ne kötelezzük erre! Tartsuk tiszteletben a döntését, és adjunk lehetőséget neki, hogy jelezze, ha már készen áll kiállni mások elé.)

Tabu

Minden játékos véletlenszerűen húz egy kártyát. Az első játékos feladata elmagyarázni  a többieknek, hogy érzi magát a kutyus, anélkül, hogy kimondaná a konkrét érzelmeket. A körülírásban segít, ha olyan helyzetről mesélnek, amelyben ez az érzelem gyakran előfordul. (Olyankor szoktam így érezni magam, amikor…/ Ha így érezzük magunkat, akkor…/ Amikor így éreznek, akkor az emberek általában így viselkednek… )

A többi játékos feladata kitalálni, milyen érzelmet ábrázolhat a kártya. Ha elhangzottak az ötletek, a játékos megmutatja a kártyáját. Ezután a többi játékos is elmondhatja, számára milyen érzelem jelenik meg a kártyán. A játék úgy izgalmas, ha a kártyát ismertető játékos nem nevez meg érzelmeket. Ha mégis megtenné, a többiek szóljanak neki, és húzzon egy új lapot.

Találjuk  ki!

Óvodai közösségben, alsós osztályokban kvízként játszható kártyajáték. A tabu játék egyszerűsített változata, alkalmas arra, hogy bevezessük az érzelmek megnevezését. A játékos találomra kihúz egy kártyát, megmutatja a többieknek, majd ezt követően elmondja, hogy érezheti magát Szimat kutya. Majd a következő játékos folytatja a sort.

Az adott hangulatunktól, állapotunktól is függ, hogyan látunk egy érzelemkártyát, ezért megnevezésük is különbözhet. Erről részletesebben a „szubjektív érzelmek” (kattintható az oldalon) menüpontban olvashatunk, ahol az érzések listája is megtekinthető.

Mi vagyunk a…

Ez a játék osztályban, vagy nagyobb csoportban játszható. A játék kezdete előtt annyi kártyát válogassunk ki, amennyi résztvevője van a játéknak. A válogatásnál figyeljünk arra, hogy egy alapérzelem csoportból hozzávetőleg ugyanannyi kártya kerüljön be a pakliba. (alapérzelmek: narancs az öröm, (1-8. lap) sárga a meglepettség (9-13. lap), kék a félelem (14-21.lap), lila a bánat (31-35.lap), piros a düh (22-27.lap), zöld az undor (28-30.). A türkiz színnel jelölt kiegészítő érzelmeket (36-42.) ez esetben hagyjuk ki a játékból. 

A játékosok véletlenszerűen húznak egy kártyát, majd megkeresik azokat a játékostársakat, akik ugyanolyan háttérszínű lapot tartanak a kezükben. Innentől kezdve ők alkotnak egy csoportot. 

A véletlenszerűen kialakult csoportok összeülnek, és megbeszélik egymással, mi lehet a közös a kutyusokban, a hasonlóság ellenére milyen különbségek vannak köztük. Gyűjtsenek példákat olyan helyzetekre, amikor így érezheti magát Szimat kutyus! Miért jó, ha így érezzük magunkat? Van-e olyan helyzet, amikor akadályoz bennünket ez az érzelem? A kiscsoportok röviden számoljanak be egymásnak az észrevételeikről. 

Szeretem/nem szeretem

A megkevert pakliból húzzon ki a játékos 8 lapot, majd ezeket rendezze két csoportba aszerint, hogy számára melyek a pozitív érzelmek, és melyek a negatívak. Ebben a játékban nincs jó vagy rossz csoportosítás, mivel a játékos mindig a saját szempontjai szerint rendezi a kártyákat. Mesélje el a többieknek, mi alapján döntött így, majd keverje vissza a pakliba a lapokat.  Utána válasszon ki egy másik játékost, aki elkezdi az új kört.

Mesélés Szimattal

Osztályban játszható játék. Szükséges hozzá egy játékvezető, aki elmesél egy történetet, aminek szemléltetéséhez előre kiválasztott néhány kártyát a pakliból. Ezeket jól látható helyre teszi. A történet mesélése közben egyes eseményeknél megáll és megkérdezi, vajon hogyan érezhette magát a szereplő? A játékosok feladata, hogy az előre kijelölt lapok közül kiválasszák a szerintük legjobban odaillő érzelmet.

Pantomimy

A kezdő játékos kihúz egy lapot a lefordított pakliból. Figyelje meg minél részletesebben a rajta lévő kutyát, hogy majd szavak nélkül el tudja játszani a többi játékosnak. Segítség lehet a testtartás, arckifejezés megfigyelése, bemutatása, de persze nyugodtan használhatja szabadon a fantáziáját is. A pantomimy játéknál is érvényes, hogy a játékosokat biztassuk a részvételre, de elzárkózás esetén semmiképp se erőltessük a szereplésre. 

Gondoltam egy kutyára…

A kezdő játékos a lefordított pakliból húzzon fel 10 kártyát (óvodás korosztály számára kevesebb, 4-5 lap ajánlott), és helyezze azokat képpel felfelé az asztalra. Anélkül, hogy rámutatna, válasszon ki egy kártyát, és kezdjen el mesélni róla. Pl.: Gondoltam egy kutyára, aki … nagyon szomorú, mert… A többiek feladata kitalálni, melyik kutyára vonatkoznak az állítások. A helyes megfejtés után a kártyákat visszakeverjük a pakliba, az a játékos, aki megfejtette a feladványt, kihúzhatja a következő 10 lapot. 

III. Kapcsolatok

játékok családban és baráti társaságban

Tükör

A játékosok közül valakinek lehetősége nyílik a többiek segítségével “tükörbe nézni”. A többiek választanak a felfordított és egymás mellé helyezett kártyákból egy-egy lapot. Melyik kártya jelenítené meg azt, hogy mostanában milyen érzéseket fedeztem fel benne, milyen érzéseket láttam rajta? Melyik kártya mutatja meg az ő leggyakoribb érzelmét? A kiválasztott kártyákat mutassák meg, és mindenki indokolja meg a választását a körülmények minél pontosabb meghatározásával. A kör végén a játékos meséljen arról, milyen élmény volt számára tükörbe nézni, hogyan élte meg társai választásait, volt-e valami meglepő a kártyákban, amit kapott. Ezután egy másik játékos kap lehetőséget “tükörbe nézni”.

Tükör 2.

Ezt a játékot párban játsszuk. Az asztalra kiterített, az ábrákkal felfelé néző lapok közül a játékos  kártyákat választ a következő állításokhoz:

-Nagyon örülök, amikor a párom így érzi magát.

-Nehéz nekem, amikor a párom így érzi magát. 

Megmutatja a választott lapokat és megnevezi a rajtuk lévő érzéseket. A játék második részében felel a következő kérdésekre:

-Nagyon örülök, amikor a párom így érzi magát. Mit tehetek annak érdekében, hogy a párom gyakrabban érezze így magát?

-Nehéz nekem, amikor a párom így érzi magát. Mit tehetek annak érdekében, hogy a párom kevesebbszer érezze magát így?

A játék közben törekedjünk arra, hogy megértsük, és amennyire lehetséges, elfogadjuk azt, ahogyan a másik lát minket. 

Sherlock Holmes

Párban és csoportban is játszható játék. Az asztalra leterített lapok közül válasszák ki azokat a kártyákat a játékosok, ahogy szerintük a másik látja őket. Beszéljék meg a választásokat! Elsőnek a lapot kiválasztó játékos mondja el a gondolatait, majd a másik reflektálhat, hogy milyen kapcsolati élmény, vagy tapasztalat miatt választotta ki a ezeket a kártyákat.

A víz, a citrom és a limonádé

3. Ezt a játékot párban játsszuk, amelyben minden játékos 3 helyzetre választ kártyát. 

1. Így érezzük magunkat mostanában a kapcsolatunkban.
2. Így érezzük magunkat, ha veszekszünk.
3. Azt szeretném, ha így éreznénk magunkat a kapcsolatunkban.

A választott kártyákat egyszerre fedjük fel, kérdésenként beszéljük meg.  Ennél a játéknál különösen fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás véleményét. Nyitott szívvel hallgassuk meg a másikat, figyeljünk rá, és ne ítélkezzünk felette.

Páros karakter játék

Ezt a játékot párban játsszuk. Minden játékos képzelje el, hogy egy játékfejlesztő cég keresi meg őket telefonon, aki épp a legfrissebb játékukat tervezi. A karaktereiket valódi emberekről szeretnék formálni, ehhez kérik a résztvevők segítségét. 

Mindenki válasszon ki hat kártyát, amit szívesen kölcsönözne a róla formált karakternek. Hármat, amelyek leginkább a saját erősségeit, és hármat, amelyek a gyengeségeit fejezik ki. Ezután beszéljék meg a párok, milyen kártyákat választottak, és a saját erősségeik és saját gyengeségeik hogyan hatnak a kapcsolatukra.

Hatás-kölcsönhatás

Ezt a játékot párban játsszuk. A pár egyik tagja megnevez egy általános hétköznapi helyzetet az életükből. A pár másik tagja az asztalra kiterített és felfordított lapok közül kiválasztja ahhoz a helyzethez illő kártyát, majd elmeséli miért érzi így magát abban a szituációban. Ezt követően választ egy másik lapot a következő kérdésre: Hogyan hat a páromra, amikor így érzem magam? A választott kártyákat megbeszélik, majd szerepet cserélnek.

Pl.: Amikor Veled megyek el vásárolni, így érzem magam: … . Amikor elmegyünk vásárolni, és én így érzem magam, ez Rád úgy hat, hogy: … .

A játékokkal kapcsolatos észrevételeitek, javaslataitok, tapasztalataitok fontosak számunkra, bátran írjátok meg nekünk! Ha új játékötlet jut eszetekbe, azt is szeretettel fogadjuk, és szívesen elérhetővé tesszük mások számára is. fogado@maltai.hu

Könyvajánló érzelmek témakörében

• Goleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest
• Kádár Annamária (2013): Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia gyermekkorban
• Marshall B. Rosenberg (2001) A szavak ablakok, vagy falak- Erőszakmentes kommunikáció,       Agykontroll Kft.
• Susan David (2017) Érzelmi rugalmasság, HVG könyvek
• Agymanók- Képes Kalauz (2016) Kolibri Gyerekkönyvkiadó