Szimat és az érzelmi intelligencia

Az érzelmek

Az összehangolt és részletekbe menő izomműködésnek köszönhetően több százezer arckifejezésre, mimikára képes az arcunk.  Arckifejezéseink egy részét ösztönösen, más részét tudatosan irányítjuk. Vajon hogyan tudunk megkülönböztetni ennyi féle érzelmet?

A hasonló jelentés miatt az ”érzelem”, ”érzés”, ”hangulat” szavakat gyakran szinonimaként használjuk, mégis egymástól elkülöníthető fogalmakról beszélünk. 

Az érzelmek testünk rövid válaszai egy-egy bennünket érintő jelentős eseményre. Ha meglátunk egy rég látott jó ismerőst, az agyunk, a vegetatív idegrendszerünk és a viselkedésünk ösztönös választ ad a viszontlátás örömére. Az érzelmek adott helyzetre vonatkoznak és általános céljuk, hogy a környezetünkre, eseményekre adott reakcióinkat serkentsék. Az érzelmek informálnak is bennünket pl: a fájdalomról, arról, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben. 

Az érzések – az érzelmek gyors válaszaival szemben – leírják mindazt, ahogy személyes módon megjelenítjük, megéljük az érzelmeinket. Az egyéni különbségek miatt lehet, hogy egy érzést másképpen élünk meg, mint mások. Így fordulhat elő, hogy a játékkártyák között is egy-egy lapot  tapasztalatainktól függően más milyennek látunk, mint a többi játékos,  vagy épp ahogy változik a hangulatunk egy nap, úgy látunk vidámabbnak, szomorúbbnak egy kártyát.

A hangulat az érzelemmel ellentétben egy szabadon lebegő érzelmi állapot, mely hosszabban, akár napokon át is tarthat. Pont ezért nehezebb is megbirkóznunk vele. Az érzelmeket kategorizálhatjuk, míg a hangulatot inkább a kellemes – kellemetlen dimenzió mentén szoktuk értelmezni.

Az érzelmek kategorizálása

Megkülönböztetünk ún. alapérzelmeket és másodlagos, vagy összetett érzelmeket is. De mitől válik egy érzelem alapvetővé? Az érzelemkutatásban akkor tekintünk alap vagy primer érzelemnek egy érzelmet, ha a gyermek fejlődésének korai szakaszában megjelenik és nem feltétele a tanulás. Ezek kultúrától függetlenül jelen vannak, mivel biológiai folyamatokon alapszanak.

Ekman és Davidson (1994) kibővített kritériumrendszere szerint egy érzelmet akkor tekinthetünk alapérzelemnek,  

– ha azt nem tanulás, tapasztalat, vagy szocializáció során sajátítottuk el, hanem születésünktől kezdve velünk van,

– ha ugyanolyan helyzetek, események, ugyanazokat az érzelmeket váltják ki bennünk: pl: elválás a szeretteinktől – szomorúság, 

– ha ezeket az érzelmeket egymástól jól elkülöníthetően, univerzálisan fejezzük ki (pl. undor kifejezése), és ez feltételezhetően hasonló fiziológiai válaszreakciókat indít el másokban is.

A korai vizsgálatok számos érzelemkutatást serkentettek. Bár sok szakember egyetért az alapérzelmek elképzelésével, eltérően határozták meg az alapérzelmek számát (4-6-8), és a hozzájuk tartozó érzelmeket. A legelterjedtebb érzelemcsoportosítás hat alapvető érzelmet különít el, amit mi is használtunk a kártyajáték elkészítésénél. Ez a bánat, harag, öröm, félelem, meglepettség, undor. Az alapérzelmeken túl vannak magasabb szintű kognitív érzelmeink is, amelyek összetettek, több érzést tartalmaznak, a kultúra és az egyéni tapasztalat alakítja őket. Példaként a bűntudat, szégyen és irigység érzelmeit is (19, 20, 21 kártyalapok) belefoglaltuk a kártyajátékba.

A kártyajáték a hat alapérzelem (öröm, bánat, félelem, undor, düh, meglepettség) alapján ábrázolja az érzelmeket, melyeket egy kiegészítő érzelemcsoporttal gazdagítottunk.  Az egy alapérzelemhez tartozó érzések hasonló színű hátteret kaptak: narancs az öröm, (1-8. lap) sárga a meglepettség (9-13. lap), kék a félelem (14-21.lap), lila a bánat (31-35.lap), piros a düh (22-27.lap), zöld az undor színe (28-30.), míg a kiegészítő érzelmeket türkiz szín jelöli (36-42.)

Érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia (EQ) az a képesség, amely segít abban, hogy felismerjük, megértsük és kezelni is tudjuk magunk és mások érzéseit. Azáltal, hogy képessé válunk megkülönböztetni a viselkedést és a viselkedést kísérő érzelmeket, könnyebben boldogulunk stresszhelyzetekben, jobban és pontosabban értünk meg másokat. Az érzelmi intelligencia hozzájárul ahhoz, hogy őszinte, szoros kapcsolatokat alakítsunk ki. A kártyajáték kikapcsolódásra és egyben az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére is alkalmas eszköz.

Az érzelmi intelligencia meghatározása

Mayer és munkatársai (2000) széleskörben elismert megállapítással gazdagították az érzelmi intelligenciával kapcsolatos ismereteinket, miszerint „az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy felismerjük az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint gondolkodjunk és problémákat oldjunk meg mindezek alapján.” 

Elmondhatjuk, hogy az érzelmi intelligencia szerepet játszik:

• Az érzelmek észlelésében, azonosításban és megnevezésében.
• Az érzelmekhez kapcsolódó érzések asszimilálásában, vagyis belső világunkba való beillesztésében.
• Helyzetek és emberek érzelmi megértésében.
• Önmagunk és mások érzelmeinek kezelésében.

Goldmann amerikai pszichológus elmélete szerint (1997) a motiváció, a kapcsolatok, illetve azok kezelése válik hangsúlyossá, és nem csupán az érzelmek általános felismerése. Számára az érzelmi intelligencia olyan készségek csoportja, amely segítségével sikeres lehet valaki az élet különböző területein.   

Az érzelmi intelligencia szerepe

Az érzelmi intelligencia segít nekünk felismerni magunk és mások érzéseit. Általa pontosabban látjuk magunkat, bővül az önismeretünk. Megtanulhatjuk, hogy a különböző hangulataink, hogyan támogatnak bennünket a mindennapokban ahelyett, hogy kiszolgáltatottá válnánk az érzelmeinknek. A saját érzelmeink kontrollja mellett könnyebben értünk meg másokat és érzünk együtt másokkal, tehát az érzelmi intelligencia növeli az empátiás készségünket, nagy szerepe van konfliktusaink kezelésében, a meghitt és hosszan tartó emberi kapcsolatok kialakításában. Egyformán hatással van munkahelyi és családi kapcsolatainkra, önmagunkkal való megbékélésre.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia egy része velünk született, a készségek más részét pedig mintakövetés útján tanuljuk. Ahhoz, hogy az érzelmi intelligenciát fejleszteni tudjuk, elsőként meg kell ismernünk  saját érzelmeinket. Figyeljük meg különböző élethelyzetekben saját érzelmi reakcióinkat, gondoljuk át milyen érzelmeket ismerünk fel magunkon, törekedjünk ezek megnevezésére. Ezt követően fejezzük ki hangosan az érzelmeinket, hogy mások is megérthessenek minket. Ezáltal könnyebben tudunk meghitt kapcsolatokat kialakítania, vagy rendezni az esetleges nézeteltéréseinket. Ebben segítségünkre vannak különböző kommunikációs technikák, mint pl. “az erőszakmentes kommunikáció”, vagy, ha vádaskodás helyett a saját érzéseinkről beszélünk.

Mindemellett fontos, hogy másokra is megtanuljunk figyelni, ha pl. szomorúnak, vagy feszültnek látjuk a másikat,akkor megkérdezhetjük, hogy mit érez. Az empátiás készséget fejleszthetjük úgy is, ha megpróbáljuk elképzelni, mi hogyan éreznénk magunkat a másik helyében.  Az érzelmekről való beszélgetés mind hozzájárul ahhoz, hogy érzelmi intelligenciák fejlődjön. A Szimat kártyajáték 42 különböző érzelmi árnyalatot mutat meg. A weboldalon számos beszélgetést kezdeményező játék található.

További kártyáink >>

Projektív technikák

A Szimat kártyacsomag lehetővé teszi az érzelmek, projekciók kifejezését. Érdekesség, hogy a projektív technikák kevésbé strukturált, többértelmű tematikával dolgoznak, a képek mellett például foltokkal, befejezetlen mondattöredékekkel. Személyes gondolkodás jellemzi az ezekre megfogalmazott válaszokat, hiszen a belső élmények, a szubjektív világ segíti rendszerezni a strukturálatlan tematikákat. A pszichológia projekciónak nevezi ezt a folyamatot. A projekció kifejezés Freudtól származik, miszerint a külső világunk felépítésében nagy szerepet játszik, hogy a külvilágra vetítjük, azaz projektáljuk belső érzékeléseinket.  1939 óta ismerjük a projektív technika elnevezést, amikor Lawrence Frank először használta egy munkájában[1]: „Valamely projektív technika a személyiség tanulmányozásának olyan módszere, mely az alanyt egy helyzettel állítja szembe; az alany e szembeállításra aszerint fog felelni, hogy az a helyzet az ő számára mit jelent és a felelet közben mit érez.”

Így válik a szubjektivitás meghatározóvá, hiszen a válaszadó önmaga értelmezése szerint építi fel a feleletet, ezért nemcsak maga a válasz izgalmas a szakemberek számára, hanem az út is, ahogy a személy oda eljut.

Rejtett úton ismerhetjük meg a személy gondolkodását, viselkedését, anélkül, hogy a tudatos válaszadás módosítaná a feleleteit.

A pszichológiai tesztek több különálló és jellegzetes csoportot alkotnak, ezek egyik izgalmas területe a projektív eljárások és módszerek. A projektív technika jelentősen eltér a teljesítménytesztek méréseitől, ahol a helyes és helytelen válaszok közül választjuk ki a megfelelőt. Ezzel szemben a projektív tesztekben nincsenek jó és rossz válaszok, így ugyanarra az adott impulzusra (pl. kép) nagy számban kapunk egymástól eltérő válaszokat is. 

A projektív teszteknek több típusát ismerjük[2]:

• tintafoltokra, vagy szavakra adott asszociációk (pl: Rorschasch-próba)
• történetkonstrukció (pl: TAT, és CAT)
• mondat- vagy történetbefejezés (pl: PFT)
• kártyarendezés vagy választás (pl: Szondi-teszt)
• érzelemkifejezés rajzokban, vagy játékokban (pl: rajztesztek, Világjáték stb.)

Milyen előnyei és hátrányai vannak a projektív eljárásoknak?

A projektív eszközök előnye, hogy egy jelenség több szintjéről szolgál információval (viselkedésről, érzésről, gondolatról) és a válaszok egyéniek. 

Például a projektív teszt megpróbálja a háttér tényezőket is feltárni, mivel csak saját élményvilágból és magatartásból tud meríteni a válaszadó. Elsődleges hátrányai is ebből a szabadságból adódnak. Nehezebb értelmezni a projektív teszt eredményeit. A pszichológusoknak egyidejűleg több szempontot szükséges összevetniük, amit tudásuk, vélekedésük alapján értelmeznek, így a kiértékelésben is nagyobb tere van a szubjektivitásnak. Az eredmények meghatározása időigényesebb és lassabb, mint a nem projektív teszteké.

[1] L.K- Frank (1939) Projektív módszerek a személyiség tanulmányozására

[2] Rózsa Sándor, Kő Natasa és Oláh Attila (2006) A személyiségmérés projektív technikái. In: Rózsa S. Nagybányai Nagy O, és Oláh A. (szerk.) A pszichológiai mérés alapjai

Szubjektív érzések

A kommunikáció része, hogy szavakat találunk az érzéseinkre. Mivel arckifejezéseink velünk születettek, a világ minden táján az örömre gondolunk, ha meglátunk egy mosolygós arcot. A kultúráktól függetlenül ugyanúgy észleljük az alapérzelmeket (düh, öröm, félelem stb), azonban az 1-1 alapérzelemhez tartozó érzelmeket nevezhetünk másként. A boldogtalan, gondterhelt, magányos, keserű mind a bánat érzéséhez tartoznak, tehát könnyen megkülönböztetjük a félelem, vagy undor csoportjába tartozó érzelmektől. Egymáshoz képest azonban nem találunk markáns eltérést, így lehet más-más szavunk ugyanarra az érzelemre. Az adott hangulatunk is befolyásolja, milyennek látunk 1-1 kártyát. Negatív hangulatban több részletet meglátunk a lapokon, pontosabb az észlelésünk. Örömteli állapotban viszont szívesebben keressünk újabb- és újabb ötleteket, könnyebben vonódunk be a játékokba. Egybegyűjtöttük, hogy a Szimat kártyajáték készítése közben mi milyen érzelmekre gondoltunk, azonban az érzések szubjektivitása miatt ez semmiképpen sem tekinthető egyetlen helyes megoldásnak. Mivel egy lap többféle elnevezéssel is összeiillik, eligazodásként mutatjuk meg ezt a listát.

Szimat érzései